Adóellenőrzés buktatói

Nincs az a magánszemély, vagy cégvezető, akinek  nem rándul görcsbe a gyomra, amikor kézhez kapja a NAV adóellenőrzésre vonatkozó értesítését, vagy megnyitva az e-mail fiókját a NAV ellenőrzésére vonatkozó megbízó levél üdvözli. Néhány másodperc alatt lepereg a szeme előtt az egy-két tízezer forintos bírságtól kezdődő, akár büntetőjogi következményeket is vizionáló eshetőség. Persze van olyan adóalany, aki nem veszi komolyan az adóellenőrzésre vonatkozó felhívást, ami az első komoly buktatója lehet annak, hogy súlyos anyagi következményekkel járjon az adóellenőrzés.

Miért engem………?

Az első kérdés a miért, és miért engem, miért a cégemet ellenőrzi az adóhatóság? 2016. január 1. napjától kötelező az adóellenőrzést lefolytatni a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el.
Mitől válik valaki, valamely szervezet kockázatos adózóvá? Attól válik kockázatos adózóvá, ha nagy összegű adóhiánnyal rendelkezik, vagy nagy összegű adótartozást halmozott fel, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáján szerepel, vagy esetleg egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást követett el. Ha ezen esetek bármelyike is előfordult önnél, vagy az ön által vezetett cégnél, nem lehet nyugodt, ugyanis előbb-utóbb adóellenőrzés alanyává válik.

Kockázatos adózó vagyok, vagy csak kiválasztottak ellenőrzésre?

Az adóhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi a honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, és ezt az adózó határidőre nem fizette be.
Nem mindig kerülhető el az adóhatóság vigyázó figyelme, mivel a kötelező adóellenőrzésen túl, az adóhatóság célzottan is kiválasztja azokat az adóalanyokat, akiknél a korábbi ellenőrzés tapasztalatai ezt indokolttá teszik, azaz a korábbiakban valamilyen szabálytalanságot, jogszabálysértést, súlyosabb esetben adóhiányt állapított meg az adóhatóság, illetőleg az adózó által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások, az adózó adóbefizetései, és a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások ezt indokolttá teszik.

A biztos adóellenőrzés tehát úgy kerülhető el, ha nem válik kockázatos adózóvá!

Az adóhatóság az adóellenőrzést az adóalany lakóhelyén, székhelyén, azaz a helyszínen, vagy az adóhatóság hivatalos helyiségében végezheti.
A következő súlyos hiba lehet az adóalany részéről, ha elmulasztja az ellenőrzés előtt szakember, azaz ügyvéd, adószakértő segítségének igénybevételét. Előfordul, hogy az ellenőrzött adóalany együttműködő, jó szándékú, azonban tájékozatlansága miatt az adóellenőrzés olyan hibát tárhat fel, mely súlyos adójogi következményekkel járhat.

Füstté vált iratok…?

Persze van olyan adóalany is, aki pontosan tudja, hogy szabálytalanságot követett el, ezért első reakciójában az árulkodó jelektől, a bizonyítékoktól kíván megszabadulni. Ilyenkor felvetődhet a gondolat az adóalanyban: szolgáltassak-e iratokat, vagy esetleg tüntessem el? Sokan gondolják úgy, hogy a kellemetlenségeket legegyszerűbben úgy kerülhetik el, ha eltűnnek az iratok…
Klasszikus módszer, hogy a tulajdonosok cégtemetőkön keresztül válnak meg a nemkívánatos könyveléstől, előfordul, hogy leplezett betöréssel vagy autófeltöréssel, esetleg lopással tűnnek el az iratok. De hallottunk már tűzvészről, árvízről, amely még a könyvelő számítástechnikai rendszereit is sújtotta…
Hiszen, ha iratok eltüntetéséről van szó, akkor nem csak a papír alapú iratok, de a könyvelőnél lévő anyagok is köddé válnak.

Az irat eltüntetés végzetes, és helyrehozhatatlan hiba lehet!

Milyen hátrányok érik a cégtulajdonosokat, ügyvezetőket, ha nincs irat, azaz miért ne tegyék a föld martalékává a könyvelést?  Ebben az esetben külön kell választani egymástól a felszámolást (kényszertörlést), az adóellenőrzést, és a gazdasági bűncselekményeket, legfőképpen a költségvetési csalást. Ártalmatlannak tűnő iratmegsemmisítés is nagyon súlyos következményekkel járhat!
A jelentéktelennek tűnő irat megsemmisüléssel is megvalósíthatja az adóalany az együttműködési kötelezettség megszegését, ami azonban ennél sokkal rosszabb, felkelti az adóhatóság kételyét, gyanúját az esetleges gazdasági bűncselekmények elkövetésére vonatkozóan, ami már nemcsak adójogi, hanem büntetőjogi következményekkel is járhat!

Az adóhatósági ellenőrzésre vonatkozó felhívás kézhezvételekor az iratmegsemmisítés helyett, a szakember igénybevétele sokkal olcsóbb és megnyugtatóbb megoldás!!!

A jó szakember többet ér, mint amennyibe kerül!