Mekkora lehet az adóbírság?

Sajnos gyakori eset, hogy az adóhiányt tartalmazó jegyzőkönyv után egy olyan határozatot vesz kézhez az adóalany, melyben a maximális adóbírságot vetik ki rá. Természetesen kérhető méltányosságból az adóbírság mérséklése, vagy elengedése, de előtte érdemes szakember segítségét kérni, hogy  egyáltalán jogos-e  magas adóbírság?

Mikor kell adóbírságot fizetni?

Az adóhatóság által megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni.  Az adóbírság mértéke – fő szabály szerint – az adóhiány 50 %-a.  Az adóbírság mértéke azonban a megállapított adóhiány akár 200 %-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Nem feltétlenül kapcsolódik adóhiányhoz az adóbírság, előfordulhat ugyanis, hogy az adózó jogosulatlanul nyújtotta be az adóhatósághoz a támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési bevallását, valamint kérelmét, és a jogosulatlanságot az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. Ez esetben a bírság alapja a jogosulatlanul igényel összeg.

Dupla, vagy semmi…..

Adóhiány, vagy adóbírság? Mindkettő, ugyanis az adóhatóság által megállapított adóhiány, adóbírságot von maga után. Ez esetben meg kell fizetni a megállapított adóhiányt, valamint a kiszabott adóbírságot is! Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizette meg az adózó, illetve a költségvetési támogatást jogosulatlanul vette igénybe.

Kit terhel az adójogi felelősség, ha a magánszemély nem fizeti meg az adót, a munkáltató, vagy kifizető (továbbiakban: munkáltató) valótlan adóigazolása miatt?

Ez esetben természetesen a magánszemély terhére nem állapítható meg az adóhiány, mint ahogyan az adózó örököse, vagy az általa megajándékozott személy terhére sem, az adózónál keletkezett adóhiány után.
Ha a munkáltató a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és bevallási kötelezettségének nem, vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg. Ez alól csak akkor mentesül a munkáltató, ha az adóhiány az adózó magánszemély jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

Nem érdemes trükközni….

Abban az esetben, ha a munkáltató a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem, vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, úgy az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot pedig a munkáltató terhére állapítja meg. Amennyiben a munkáltató levonja a magánszemélytől az adóelőleget, de ezzel összefüggésben a bevallási és befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az adóhatóság az adóhiányt, az adóbírságot, és a késedelmi pótlékot is a munkáltató terhére állapítja meg.