Milyen feltételei vannak az öregségi teljes nyugdíjnak és a résznyugdíjnak?

A hatályos társadalombiztosítási  szabályok alapján, ki mehet el az idén nyugdíjba?

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012-től történt módosítását követően saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat, továbbá nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül, amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel.

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

• 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183 nap,
• 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183 nap,
• 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183 nap,
• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

 

Egyéni vállalkozóból egyéni cég: így lehet katás és alanyi adómentes!

Áfás egyéni vállalkozó átalakul egyéni céggé. Lehet-e az egyéni cég alanyi mentes és katás? Esetleg az átalakuláskor év közben is ki lehet lépni az áfa körből? Milyen lépései vannak az átalakulásnak?

Egyéni céget minden további nélkül alapíthat egy már létező nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó. Fontos tudni, hogy egyéni cég alapításához azonban ügyvéd igénybevételére lesz szükség. Az egyéni cég ugyanis alapító okirattal jön létre, melyet ügyvéd ellenjegyez. Az egyéni céget a cégbíróságon be kell jegyeztetni, szintén ügyvéd segítségével.)

Az egyéni cég bejegyzéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon az egyéni vállalkozás megszűnik. Emiatt az egyéni vállalkozónak 30 napon belül be kell nyújtania az áfa bevallást és az iparűzési adó bevallást is. Ha egyéni vállalkozóként nem volt katás, akkor az 1758-as, az 1701-es és az 1708-as számú bevallásokat is el kell készítenie, függetlenül attól, hogy volt-e rajtuk bevallandó kötelezettség vagy sem. Emellett pedig meg kell szüntetni az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyát a 17T1041-es számú nyomtatványon is.

Ha nem tartozott a kata hatálya alá, akkor az ’53-as számú személyijövedelemadó-bevalláson kell levezetni a vállalkozói személyi jövedelemadó, valamint az osztalékadó alapját és összegét, de csak a megszűnés évét követő év május 20-áig kell ezt bevallani, a többi adóköteles jövedelem mellett. Ha esetleg korábban is katás volt az egyéni vállalkozó, akkor a 17KATA bevallást is be kell küldenie a megszűnést követő 30 napon belül.

Az egyéni cég ugyan nem tekinthető jogi személynek, de a saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat. Emellett a saját neve alatt szerződést köthet, és perelhető, valamint pert indíthat. Saját elkülönült vagyonnal rendelkezik.
Az egyéni cég számára az adóhatóság külön adószámot állapít meg, s amennyiben az alanyi áfa mentesség feltételei teljesülnek (különösen az idén januártól 8 millió forintos bevételi értékhatár), már alakuláskor választhatja az alanyi adómentességet is. Alakuláskor beléphet a kata hatálya alá, mivel az egyéni cég is alanya a kisadózók tételes adójának.

Táppénz, csed, gyed,…..januártól így kell igényelni!

A társadalombiztosítási feladatok legújabb átszervezése miatt 2017-től más hivataloknál kell igényelni a pénzbeli ellátásokat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változott, és ezzel egyidejűleg az ellátandó feladatok köre is leszűkült. Többek között az OEP pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai 2017. január 1-jétől az ONYF-hez kerülnek.

Tekintettel az említett átszervezésre, az alábbi főbb változásokra hívom fel a figyelmet a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és a méltányossági pénzbeli ellátások igénylésében és megállapításában.

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve a gyed iránti kérelem esetén az ONYF Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – 5 napon belül a székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnak megküldi.